Ugyan a szeptember 20-21-én megrendezett Tokod Piknik – Falunapi és Szüreti Mulatság hivatalosan csak szombaton kezdődött, már pénteken, tehát szeptember 19-én benépesült a Lukácsi Máté Művelődési Ház, ahol önkormányzatunk vendégül látta az erdélyi testvértelepülésünkről, Homoródalmásról, valamint felvidéki testvértelepülésünkről, Csatáról érkezett vendégeinket.
Bánhidi László polgármester köszöntötte a résztvevőket, köztük Tikosi László homoródalmási és Csákvári Marian csatai polgármestereket, majd ismertette a kétnapos rendezvénysorozat programjait. A közös vacsora alkalmával lehetőség nyílt a testvértelepülések bemutatkozására is és előremutató megbeszéléseket folytattunk a partnerségről. Az este folyamán Csákvári Marian zenekara gondoskodott a remek hangulatról, azután a vendégek megkaptak minden szükséges információt és elfoglalhatták a szállásukat.
Másnap, szeptember 20-án már reggel elkezdődtek a programok. A Tokod Piknik – Falunapi és Szüreti Mulatság nyitányaként rendeztük meg a Tarcsai László Emléktornát, melyen az erdélyi Homoródalmás, a felvidéki Csata és a magyarországi Csabacsűd csapatai, valamint helyi, illetve környékbeli alakulatok szerepeltek. A kupával szinte egy időben kezdődött el a Homoródalmási Fúvószenekar zenés ébresztője, mely Tokod falu és Tokod-Üveggyár településrészeket érintette.
A Tokodi Falunapi és Szüreti Mulatság 2025-ben nem csupán közösségi ünnepként valósult meg, hanem fontos nemzetközi találkozási pontként is, amelyre a testvértelepüléseinkről, a felvidéki Csatáról és az erdélyi Homoródalmásról érkezett vendégeink is ellátogattak. Az esemény keretében szombaton megtartott előadások és vitafórumok központi üzenete az volt, hogy a közösségeink jövője a kölcsönös tiszteletre, a kulturális értékek megbecsülésére és az európai együttműködés erősítésére kell, hogy épüljön.
Az első vitafórumhoz kötődő első előadás központi témája a háború mindennapi életre gyakorolt hatása volt. A résztvevők bemutatták, hogyan változik meg az emberek hétköznapja a konfliktusok nyomán, különös figyelmet fordítva a nők és fiatalok kiszolgáltatottságára. A háborús környezetben az állandó félelem, bizonytalanság és fenyegetettség uralkodik, ami fokozott pszichés terhelést jelent az érintettek számára. A fórum hangsúlyozta, hogy a mentális problémák – mint a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz – gyakori kísérőjelenségei a háborús mindennapoknak.
A kapcsolódó vitafórum során a résztvevők kitértek arra is, hogy a közösségi élet meggyengülése és a családok széthullása hosszú távú társadalmi következményekhez vezethet. A háború nemcsak az adott generáció életét forgatja fel, hanem a jövő nemzedékeit is súlyos lelki terhekkel sújtja. A beszélgetések során közösen keresték a lehetőségeket arra, hogyan lehet a közösségeket erősíteni, a lelki sebeket enyhíteni és a béke üzenetét erősíteni a társadalmakban.
Az előadás folytatása a mentális egészség megőrzésének fontosságát helyezte középpontba, különösen a mindennapokban alkalmazható eszközökre fókuszálva. A résztvevők hangsúlyozták a megfelelő pihenés és a stresszkezelési technikák szerepét, valamint a társas kapcsolatok ápolásának és a közösségi programoknak a lélekre gyakorolt erősítő hatását. Kiemelték továbbá, hogy a lelki támogatás és a pszichológiai segítség elérhetősége alapvető fontosságú a kiegyensúlyozott élethez.
A kapcsolódó vitafórum során szó esett az önkéntességről és a mások megsegítéséről is, amely nemcsak a közösségnek, hanem az egyénnek is pozitív élményt nyújt. Emellett a sport és a rekreáció, mint a mozgás formái, szintén kulcsszerepet játszanak a mentális jólétben. A résztvevők felhívták a figyelmet arra is, hogy a digitális eszközök tudatos használata elengedhetetlen a túlterheltség elkerüléséhez, hiszen a kiegyensúlyozott technológiahasználat segíthet a lelki egészség fenntartásában.
Az előadás harmadik témájának középpontjában a tudás, mint társadalmi és egyéni érték állt. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a tudás a fejlődés alapja, amely nélkülözhetetlen mind a munkaerőpiacon, mind a közösségi életben. Kiemelt szerepet kaptak a digitális készségek, amelyek a modern világban a munkavállalás alapfeltételeivé váltak. A fórum arra is rámutatott, hogy a zöld technológiák és az innováció a tudásból táplálkoznak, és ezek elengedhetetlenek egy fenntartható jövő építéséhez.
A témához kapcsolódó vitafórum során szó esett arról is, hogy a megszerzett ismeretek nemcsak az egyén jólétéhez, hanem a közösségi fejlődéshez is hozzájárulnak. Az innováció és a kreativitás hajtóereje maga a tudás, amelynek megosztása erősíti a nemzetközi kapcsolatokat is. A résztvevők közösen megvitatták, miként lehet a tudásmegosztás révén szorosabb együttműködéseket kialakítani, és hogyan biztosítható, hogy a tudás mindenki számára hozzáférhető legyen.
A második prezentációs fórum nyitó témája a roma kisebbség kultúráját mutatta be, kiemelve annak alapvető értékeit és közösségformáló erejét. A fórum hangsúlyozta, hogy a család központi szerepet tölt be a közösségi életben, amely nemcsak a mindennapok szervezésében, hanem az identitás megőrzésében is meghatározó. A résztvevők rávilágítottak arra, hogy a zene és a tánc szorosan összefonódik a roma kultúrával, s ezek az elemek a mindennapi élet és az ünnepek elengedhetetlen kifejezőeszközei.
A kapcsolódó vitafórum során külön figyelmet kapott a szóbeli hagyományok szerepe, amelyek segítik a kulturális értékek és az identitás átörökítését a fiatalabb generációk felé. A beszélgetések rávilágítottak arra is, hogy ezek a hagyományok a közösség összetartását erősítik, miközben hidat képeznek a múlt és a jelen között. A fórum így nemcsak a kulturális örökség jelentőségét emelte ki, hanem a közösségi összefogás fontosságát is a kisebbségi identitás megőrzésében.
A folytatásban a Kárpát-medence etnikai kisebbségei kerültek bemutatásra, történelmi és társadalmi összefüggéseikre egyaránt rávilágítva. Kiemelték a románok és a szlovákok jelentős jelenlétét a Kárpát-medencében, jelenleg előbbiek főként a délkeleti országrészekben, utóbbiak pedig Pest, Békés és Nógrád megyében élnek. A német közösség is hangsúlyos szerepet kapott, amely a 18. századi betelepítések óta kulturális és gazdasági tekintetben egyaránt meghatározó, különösen a Dunántúlon és Budapesten. A fórum továbbá bemutatta a horvátok, szerbek és szlovének kisebb közösségeit, akik a déli határ mentén és nagyobb városokban őrzik hagyományaikat.
A kapcsolódó vitafórum külön kitért a cigány (roma) közösségre, amely a legnagyobb lélekszámú kisebbség Magyarországon és a Kárpát-medencében, gazdag kulturális és nyelvi örökséggel. Emellett szó esett más kisebb közösségekről is, mint a bolgárok, görögök, örmények, ruszinok, ukránok és lengyelek, akik többnyire történelmi hullámok során telepedtek le a térségben. A beszélgetések hangsúlyozták, hogy ezen közösségek jelenléte sokszínűbbé teszi a magyar társadalmat, és kulturális értékeik hozzájárulnak a közös identitás gazdagításához.
A második fórum harmadik témája az oktatás és a nyelvhasználat támogatásának fontosságát emelte ki a kisebbségi közösségek körében. Rámutatott, hogy az anyanyelvi óvodák, az anyanyelven zajló oktatás és a kétnyelvű programok alapvető szerepet játszanak a kulturális önazonosság megőrzésében. Hagyományőrző rendezvények, népművészeti programok, vallási ünnepek és kulturális központok révén erősíthető a közösségek identitása. A fórumon kitértünk a politikai és társadalmi képviselet szerepére is, hiszen a kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek és nemzetiségi szószólók aktív jelenléte biztosítja, hogy ezek a közösségek láthatóak és hallhatóak maradjanak a közéletben.
A kapcsolódó vitafórum gazdasági és munkaerő-piaci kérdéseket is érintett, különös tekintettel a szakképzési programokra, foglalkoztatási lehetőségekre és a vállalkozásfejlesztés támogatására. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kisebbségi közösségek társadalmi és gazdasági integrációja hosszú távon nemcsak saját jólétüket, hanem az egész társadalom fejlődését is szolgálja. Az oktatás és a nyelvi sokszínűség támogatása tehát kulcsfontosságú a kulturális értékek fennmaradása mellett a közösségek megerősödéséhez is.
A harmadik vitafórum témái között szerepelt Magyarország és az Európai Unió kapcsolata, a jelenlegi gazdasági, politikai és társadalmi kihívások tükrében. Kiemelt téma volt az infláció mérséklődésének szükségessége, az energiapiaci bizonytalanságok kezelése, valamint az uniós támogatások hatékony felhasználása a versenyképesség és az innováció erősítése érdekében. A fórum során szó esett a jogállamisági kérdésekről is: Magyarország és az EU közötti egyeztetések középpontjában az uniós források lehívása és az igazságügyi, intézményi reformok álltak.
A vitafórum kitért az energia- és klímapolitika kérdéseire, ahol közös célként a megújuló energiaforrások arányának növelése fogalmazódott meg, Magyarországon pedig kiemelt szerepet kapott a nukleáris energia és a napenergia. A társadalmi és szolidaritási témák között a demográfiai kihívások, a fiatalok elvándorlása, valamint az oktatás, kutatás és kulturális kapcsolatok területén történő nemzetközi együttműködés erősítése került előtérbe. Az előadás így átfogó képet adott Magyarország jelenlegi helyzetéről és uniós kapcsolatairól.
A második téma a vidéki fejlesztések fontosságát emelte ki, különös hangsúlyt fektetve az infrastruktúra korszerűsítésére. A fórum során kiemelték az utak, közművek és közintézmények felújításának szerepét, amelyek hozzájárulnak az életminőség javításához és a települések vonzerejének növeléséhez. Fontos elemként jelent meg a közösségi és kulturális élet erősítése is, amely faluházak, közösségi terek, kulturális rendezvények és hagyományőrző programok támogatásával valósulhat meg.
A kapcsolódó vitafórum gazdasági és turisztikai szempontokat is érintett, különös tekintettel a helyi vállalkozások fejlesztésére, a falusi turizmus erősítésére és a termelői kezdeményezések ösztönzésére. A fenntarthatóság és a környezetvédelem szintén kiemelt témakör volt: az energiahatékony beruházások, a zöldfelület-fejlesztések, a hulladékgazdálkodási megoldások és a megújuló energia projektek mind hozzájárulnak a vidéki térségek hosszú távú fejlődéséhez.
A fórumsorozat utolsó témája az európai együttműködés jövőjét és közös céljait mutatta be, hangsúlyozva a tagállamok közötti szorosabb integráció fontosságát. Kiemelt témaként szerepelt a gazdasági együttműködés elmélyítése, a közös piac erősítése, a digitális átállás, az innováció támogatása és a fenntartható növekedés előmozdítása. A fórum külön kitért az energiafüggetlenségre és a zöld átállásra is, amely magában foglalja a megújuló energiaforrások bővítését, a klímavédelmi célok teljesítését és az energiarendszer biztonságának növelését.
A vitafórum társadalmi és biztonságpolitikai kérdéseket is érintett. Szó esett a társadalmi kohézióról, az esélyegyenlőségről és a regionális különbségek csökkentéséről, különös figyelemmel a kisebbségek és hátrányos helyzetű közösségek helyzetére. A biztonság és védelem témakörében a közös kül- és biztonságpolitika erősítése, a migrációs kihívások kezelése, valamint a NATO-val való együttműködés fontossága került előtérbe. Végül hangsúlyozták a közös európai identitás erősítését az oktatás, a diák- és munkavállalói mobilitás, valamint a közös kulturális értékek révén.
A rendezvény résztvevői közös meggyőződéssel fogalmazták meg, hogy a helyi közösségek és a nemzetközi együttműködések megerősítése révén Tokod és testvértelepülései egyaránt hozzájárulhatnak egy erősebb, biztonságosabb és egységesebb Európa építéséhez. Ezt követően ünnepi testületi ülést tartottunk, melyen a testvértelepülések képviselőivel együtt egyeztetéseket folytattunk az elmúlt évek eredményeiről, a sikeres együttműködésről és a jövőről.
A szombati ünnepi ebéden Bánhidi László polgármester köszöntötte a jelenlévőket, köztük a csatai, a csabacsűdi, valamint a homoródalmási vendégeket. Ebéd után következett a szüreti felvonulás, melyhez Erős Gábor, térségünk országgyűlési képviselője is csatlakozott. A lovaskocsikon, kisvonaton és traktorok pótkocsijain utazók a Lukácsi Máté Művelődési Háztól indulva bejárták Tokod utcáit, az egyes állomásoknál pedig a Tokodi Csillagfény Mazsorett Csoport és az Ízisz Gyöngyszemei Hastánccsoport lépett fel.
A Lukácsi Máté Művelődési Házhoz visszatérve megkezdődött a testvértelepülési szüreti vigasság. A sportpályánál családi és gyermekprogramok, hagyományőrző és mókás játékok, ugrálóvár és meseszínház is várta az érdeklődőket. Népszerűek voltak az egészségmegőrzést szolgáló sporttevékenységek, játékok is. Éjszakába nyúlóan közösen szórakozhattunk a testvértelepülésekről érkező vendégeinkkel együtt.
Szeptember 20-án, a Tokod Piknik – Falunapi és Szüreti Mulatságon az Europe Direct is elérhető volt. A helyi képviselőjüktől információkat kaphattak az érdeklődők. A fiatalok számos hasznos információval gazdagodhattak az utazási, mobilitási témakörben, megismerkedhettek továbbá az Erasmus+ programmal és az Európai Szolidaritási Testülettel (ESC) is és mindent megtudhattak a foglalkoztatási és tagsági előnyökről is.
A szüreti műsort az Ízisz Gyöngyszemei Hastánccsoport nyitotta meg, másodikként a Homoródalmási Fúvószenekar lépett színpadra, majd a Tokodi Csillagfény Mazsorett Csoport koreográfiát tekinthette meg a közönség. A legszebb gyermekkori élményeket juttatta sokak eszébe Gryllus Vilmos, aki közismert dalaival közös éneklésre invitálta a családokat.
Délután lezajlott a Kantin udvarán a „Hegyeskő Kupa” Erős Ember verseny is, a sportolók megküzdöttek egymással, a kőgolyókkal, a söröshordóval és az üllővel is. Mindeközben szuperhősök lepték el Tokodot, természetesen a közös fényképek sem maradhattak el, gyermekek és felnőttek is odaálltak Pókember, Amerika Kapitány és barátai mellé.
A szuperhősök távozásával a helyüket zenekarok, népszerű előadók vették át. Erdei Zsolt akusztikus gitáros, majd Varga Miklós rockzenész következett, aki könnyeket csalt a rajongók szemébe az Európa című dalával. Lényegében ő „vezette fel” a Hooligans koncertjét, mely zenei és vizuális szempontból is különleges élményt nyújtott. A fennállásának harmincadik évfordulóját jövőre ünneplő együttes a közismertebb dalai mellett megmutatta a keményebb oldalát is.
A Lukácsi Máté Művelődési Házban megtartott vacsorán testvértelepüléseink mutatkoztak be, majd kötetlen, interaktív beszélgetést folytattunk, melyen szóba kerültek az elmúlt időszak eredményei, tapasztalatai, a program céljai is, de a partnerség lehetséges erősítése, a projektek generálása és az új együttműködési lehetőségek is napirenden voltak. Vendégeink bemutathatták a testvértelepülések pályázati tevékenységeit, szóba kerültek a jó gyakorlatok, az elért sikerek és a tapasztalatok is.
Késő este a sportpályán aztán stílust váltottunk. Előbb Juhász Gergely, a Rádió 1 műsorvezetője és DJ Newl, a ’90-es és a 2000-res évek egyik legnépszerűbb lemezlovasa állt a keverőpult mögé, majd RHS Discoval zártuk a napot.
Szeptember 21-e is hasonlóan tartalmasan telt el. Reggel ünnepi szentmisén, hálaadó Istentiszteleten vettünk részt vendégeinkkel együtt a római katolikus templomban. Délután aztán mazsorett fesztiválnak adott otthont a sportpálya. A szervező Tokodi Csillagfény Mazsorett Csoport, az Ízisz Gyöngyszeme Hastánccsoport, a sárisápi Equinox Mazsorett Csoport, a Lábatlani Napfény Mazsorett Csoport, a Mányi Mazsorett Kulturális Egyesület és a Csolnoki Dimenzió Mazsorett Csoport is fellépett.
Naplemente után a futballpályát pokrócok, székek lepték el. A hagyományos tokodi piknik mozi keretében az elmúlt évek egyik legkedveltebb magyar filmjét, a Hogyan tudnék élni nélküled? Című vígjátékot tekinthették meg az érdeklődők. A programnak nagy sikere volt, generációk moziztak együtt. Végül búcsút vettünk vendégeinktől, akik szép, közös élményekkel térhettek haza.
Köszönjük mindenkinek, aki eljött a Tokod Piknik – Falunapi és Szüreti Mulatságra! A rendezvény a „Tokod Picnic and Town Twinning 2025” (101215709, Tokod picnic) projekt részeként valósult meg az Európai Unió (EACEA) társfinanszírozásával, a Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek (CERV-2024-CITIZENS-TOWN-TT) program keretén belül.
(Fotók: Steinhöfer György, Walczer Patrik)
