Tokod első temploma

Tokod legrégebbi templomát „egykor Szent István építteté Szent Márton püspök tiszteletére”. „A keresztény vallásra térő magyar népnek Szent István által elrendelt templomai fából voltak” (Szőnyi Ottó: Régi magyar templomok. 31) A tatárjáráskor leégett a faluval együtt. Ezért ezeknek még romjai sincsenek.

A régi templom

Tokodnak az új települési helyén, a tatárjárás utáni időben templomot az Esztergom-szentkirályi János-lovagok építettek a XIV. században a jobbágyaiknak. Ez a templom már nem fából, hanem kőből épült. Ez a régi templom a török háborúkban és hódoltságban megrongálódott. Erről a régi templomról a töröktől való felszabadulás után az 1707. évi egyházi vizsgálat jegyzőkönyvében Jezernicky Ferenc főesperes a helyszíni szemle után a következőket örökítette meg: „Tokod. Temploma a falu közepén romokban. Azt jelenleg éppen az esztergomi főkáptalan építteti.” (Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1707-ben. 18.) Egyházlátogatási jegyzőkönyv részletek: 1732-ben: „Szent Márton püspök tiszteletére épült fatornyú (két haranggal) templomát nyílt temető veszi körül. A szentély boltozott, kórusa fából van, a hajó mennyezete vakolt. Felszerelése közepes.” 1755-ben: „A templom tornya már nincs.” Két oltára van: a főoltár Szent Márton a templom védőszentje tiszteletére szentelve, minden szükségessel ellátva. Mellékoltáron Szent Rozália festménye, Borbála és Katalin szobra. Fa kórusán hat változatú orgona van. A szószék fából van és hordozható. A harangláb két faoszlopból készült, melyen két harang van. A templom építője ismeretlen. Hérich Ferenc pozsonyi kanonok (dorogi plébános volt 1725-1734) a támogatásával segítette. 1783-ban: A templom a nép befogadására képtelen. Az ósdisága és a kicsisége miatt bővíteni nem érdemes. A sekrestye közel van az összeomláshoz. Az új templom építésére vonatkozólag a földesúr (a Papnevelde) a főesperes által kéretett, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen. Két harangja van, a nagyobbik a Megváltó tiszteletére 1750-ben, a kisebbik Szűz Mária tiszteletére 1777-ben öntetett. E régi templomot lebontották 1786-ban.

Az új templom

Az 1812-1846. évig az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint: A templom 1786-ban épült a Szent István papnevelde és Hérich Ferenc esztergomi kanonok (dorogi plébános volt 1725-1734) adományából, Szent Márton püspök tiszteletére. Az alapjától részben kőből részben égetett téglából építette a Szent István papnevelde. Oltára három van: a főoltáron a Keresztrefeszített választékos képe látható. A szentségház fölött Szent Márton püspök képe van, amelyet az 1846-os jegyzőkönyv szerint Rudnay Sándor érsek ajándékozott, aki egykor a papnevelde javainak adminisztrátora volt. Jobb oldali oltáron Szent Erzsébet, a bal oldali oltáron Szűz Mária képe látszik. Megáldott, a szentély padlója négyszögletes kövekkel lerakott. Tornya hozzáépített és órája látható. Szent István király harang 1780-ban, Szentháromság harang 1786-ban, Szent Vitus harang 1815-ban, Szent Alajos harang 1846-ban öntetett. A templom a homlokzati órapárkányos és gúlasisakos toronnyal, orgonakarzat, két boltszakaszos hajó, keskenyebb szentély. Díszes oszlopos főoltár, Szent Erzsébet mellékoltár és szószék egy feloszlatott felsőmagyarországi pálos templomból. Héricz Ferenc pozsonyi kanonok, aki ennek a helynek is plébánosa volt (dorogi plébános 1725-1734) a vagyonát a tokodi templom építésére hagyta. A templom birtokában lévő egyik régi ciborium talapzatán ez olvasható: „Pro ecclesia Tokodiensi Sancti Martini episcopi dono. Anno 1738.” II. József császár a Pálos rendet is eltörölte. E nevezett rend egyik felső magyarországi kolostorának a temploma is megszűnt. Ezen templom, belső berendezéséből a főoltár, egy mellékoltár és a díszes szószék, Esztergomon keresztül, a tokodi templomba került. Ezek a barokk fénykorából való berendezések, a szakértők megállapítása szerint, az egyetemi templomot építő pálos rendfőnök által az egyetemi templom belső berendezését készítő azonos művészek kezeiből kerültek ki. A tabernákulum ajtajának Krisztus sírbatételét ábrázoló domborműve, melyről egy művészettörténeti munka névleg is megemlékezik, a barokk-kori fafaragás remeke. (Tokodi historia domus). A templom tornya 1926 nyarán egy villámcsapás által súlyosan megsérült. A gerendázatot részben kicserélték, a toronysisaknak addigi fazsindelyezését leszedték és palával fedték, valamint villámhárítót szereltek rá. Három harangot szentelt Serédi Jusztinián hercegprímás 1928. június 3-án, mivel a korábban öntött harangokat az 1. világháború során elvitték.

A templomot külsőleg felújították 1934-ben. A templom belső felújítása Leszkovszky József iparművészeti tanár tervei szerint történt. A szentély mennyezetére Szent Márton a templom védőszentje seccoját Leszkovszky József tanár tervei alapján Diósy Antal festőművész festette 1934-ben. Az új orgonát kilenc változattal Angszter pécsi gyáros alkotta 1944-ben. A templom tornya és homlokzata új vakolást, az oldalfalak javítást kaptak 1955-ben, ablakainak színes üvegezése 1957-ben, belső festése 1958-ban, a templomtorony sisakjának teljes felújítása, a templom tetőzete kijavítása, a torony és a templom teljes külső vakolása 1976-ban történt. A templom padozatának helyreállítása 1977-ben történt. A templomtorony 2007-ben újabb felújításon esett át, az azt követő évben a templomhajó tetőszerkezetének cseréje is megtörtént. Jelenleg heti 4 alkalommal tartanak Szentmisét a templomban, hétfőn, szerdán és szombaton 19 órakor (novembertől márciusig 18 órakor), vasárnap és ünnepnapon pedig 8:30-kor. A templomlátogatási statisztika szerint 2001-es számláláshoz viszonyítva az átlagos templomlátogatás 15 év alatt a felére csökkent. A Tokodi Szent Márton templom plébánosa jelenleg Szabolcsi Kardos Mihály.