A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: Kulturális Örökség,
Helye: 2531 Tokod, Kossuth Lajos u. 3. 
Műemlék védelem alatt áll: 2525 törzsszámon, és 6486 KÖH azonosítószámon.

Templomunk története (Részletek Seres Ferenc: Tokod története című könyvéből)

 

A legrégebbi templom

Tokod legrégebbi templomát „egykor Szent István építteté Szent Márton püspök tiszteletére”. „A keresztény vallásra térő magyar népnek Szent István által elrendelt templomai fából voltak” (Szőnyi Ottó: Régi magyar templomok. 31) A tatárjáráskor leégett a faluval együtt. Ezért ezeknek még romjai sincsenek.

A régi templom

Tokodnak az új települési helyén, a tatárjárás utáni időben templomot az Esztergom-szentkirályi János-lovagok építettek a XIV. században a jobbágyaiknak. Ez a templom már nem fából, hanem kőből épült. Ez a régi templom a török háborúkban és hódoltságban megrongálódott. Erről a régi templomról a töröktől való felszabadulás után az 1707. évi egyházi vizsgálat jegyzőkönyvében Jezernicky Ferenc főesperes a helyszíni szemle után a következőket örökítette meg: „Tokod. Temploma a falu közepén romokban. Azt jelenleg éppen az esztergomi főkáptalan építteti.” (Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1707-ben. 18.) Egyházlátogatási jegyzőkönyv részletek: 1732-ben: „Szent Márton püspök tiszteletére épült fatornyú (két haranggal) templomát nyílt temető veszi körül. A szentély boltozott, kórusa fából van, a hajó mennyezete vakolt. Felszerelése közepes.” 1755-ben: „A templom tornya már nincs.” Két oltára van: a főoltár Szent Márton a templom védőszentje tiszteletére szentelve, minden szükségessel ellátva. Mellékoltáron Szent Rozália festménye, Borbála és Katalin szobra. Fa kórusán hat változatú orgona van. A szószék fából van és hordozható. A harangláb két faoszlopból készült, melyen két harang van. A templom építője ismeretlen. Hérich Ferenc pozsonyi kanonok (dorogi plébános volt 1725-1734) a támogatásával segítette. 1783-ban: A templom a nép befogadására képtelen. Az ósdisága és a kicsisége miatt bővíteni nem érdemes. A sekrestye közel van az összeomláshoz. Az új templom építésére vonatkozólag a földesúr (a Papnevelde) a főesperes által kéretett, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen. Két harangja van, a nagyobbik a Megváltó tiszteletére 1750-ben, a kisebbik Szűz Mária tiszteletére 1777-ben öntetett. E régi templomot lebontották 1786-ban.

Az új templom

Az 1812-1846. évig az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint: A templom 1786-ban épült a Szent István papnevelde és Hérich Ferenc esztergomi kanonok (dorogi plébános volt 1725-1734) adományából, Szent Márton püspök tiszteletére. Az alapjától részben kőből részben égetett téglából építette a Szent István papnevelde. Oltára három van: a főoltáron a Keresztrefeszített választékos képe látható. A szentségház fölött Szent Márton püspök képe van, amelyet az 1846-os jegyzőkönyv szerint Rudnay Sándor érsek ajándékozott, aki egykor a papnevelde javainak adminisztrátora volt. Jobb oldali oltáron Szent Erzsébet, a bal oldali oltáron Szűz Mária képe látszik. Megáldott, a szentély padlója négyszögletes kövekkel lerakott. Tornya hozzáépített és órája látható. Szent István király harang 1780-ban, Szentháromság harang 1786-ban, Szent Vitus harang 1815-ban, Szent Alajos harang 1846-ban öntetett. A templom műleírása A templom a homlokzati órapárkányos és gúlasisakos toronnyal, orgonakarzat, két boltszakaszos hajó, keskenyebb szentély. Díszes oszlopos főoltár, Szent Erzsébet mellékoltár és szószék egy feloszlatott felsőmagyarországi pálos templomból. (Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. I.k. 395.) Tokodi história domus-ból Héricz Ferenc pozsonyi kanonok, aki ennek a helynek is plébánosa volt (dorogi plébános 1725-1734) a vagyonát a tokodi templom építésére hagyta. A templom birtokában lévő egyik régi ciborium talapzatán ez olvasható: „Pro ecclesia Tokodiensi Sancti Martini episcopi dono. Anno 1738.” A templom berendezése II. József császár a Pálos rendet is eltörölte. E nevezett rend egyik felső magyarországi kolostorának a temploma is megszűnt. Ezen templom, belső berendezéséből a főoltár, egy mellékoltár és a díszes szószék, Esztergomon keresztül, a tokodi templomba került. Ezek a barokk fénykorából

való berendezések, a szakértők megállapítása szerint, az egyetemi templomot építő pálos rendfőnök által az egyetemi templom belső berendezését készítő azonos művészek kezeiből kerültek ki. A tabernákulum ajtajának Krisztus sírbatételét ábrázoló domborműve, melyről egy művészettörténeti munka névleg is megemlékezik, a barok-kori fafaragás remeke. (Tokodi historia domus). A tokodi templom külső és belső felújítása A templom tornya 1926 nyarán egy villámcsapás által súlyosan megsérült. A gerendázatot részben kicserélték, a toronysisaknak addigi fazsindelyezését leszedték és palával fedték, valamint villámhárítót szereltek rá. Három harangot szentelt Serédi Jusztinián hercegprímás 1928. június 3-án. A templomot külsőleg felújították 1934-ben. A templom belső felújítása Leszkovszky József iparművészeti tanár tervei szerint történt. A szentély mennyezetére Szent Márton a templom védőszentje seccoját Leszkovszky József tanár tervei alapján Diósy Antal festőművész festette 1934-ben. Az új orgonát kilenc változattal Angszter pécsi gyáros alkotta 1944-ben. A templom tornya és homlokzata új vakolást, az oldalfalak javítást kaptak 1955-ben, ablakainak színes üvegezése 1957-ben, belső festése 1958-ban, a templomtorony sisakjának teljes felújítása, a templom tetőzete kijavítása, a torony és a templom teljes külső vakolása 1976-ban történt. A templom padozatának helyreállítása 1977-ben történt. Szentháromság kápolna műemlék jellegű a XIX. századból.

 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: 

Tokodon a Szent Márton püspök tiszteletére felszentelt első Katolikus Templomot Szent István király építette. Gyökere az akkori időkig nyúlik vissza. Az időközben ujjá épített templom 231 éves, a Hegyes kő lábánál az országos kéktúra útvonal mellett gyönyörű helyen található, ami mind a mai napig a helyi közösség egyik alap pillére. Barokk stílusával, festményeivel, oltárával lenyűgöző hangulatával időről-időre ide vonzza az embereket. A község Karácsonyi Ünnepsége rendszeresen helyet kap a templomban, ahol komolyzenei műsorral, helyi kórus ünnepi dalaival, orgonajátékkal emlékeznek Jézus születésére. Történeti jelentőségével, stílusával és hangulatával szerves része Tokod történelmének és hagyományainak, mindennapi életének. Eme építészeti és történelmi érték érdemes lehet arra, hogy felvételt nyerjen a helyi illetve megyei értéktárba és később országos szinten megismerhessék.

Forrás: Seres Ferenc, Seres Sándor : Tokod története