Több millió évvel ezelőtt, amikor Magyarország, sőt Európa egy részének felszíne felett tengervíz foglalt helyet (Tethys óceén, később a Pannon-tenger), ezekben a vizekben a mai tengeri élővilághoz hasonlóan rengeteg kis élőlény létezett. Az ilyenek közé tartoztak természetesen a meszes vázú élőlények is, például a tengeri kagyló, tengeri csiga, és ehhez hasonló élőlények. Fontos megjegyezni, hogy ebben az időszakban a Magyarországot is hordozó földkéreg-lemez sokkal délebben foglalt helyet, földrajzilag a mai afrikai szavannák magasságában volt megtalálható. Azóta folyamatosan észak felé haladt a kőzetlemez-mozgások következtében. A meszes vázú tengeri élőlények elhullásuk után a tenger fenekére süllyedtek le, és az évmilliók alatt több száz, vagy akár több ezer méter magasságú üledékréteget képeztek, megkövesedtek. Ilyen módon jött létre a jelenkorban mészkőnek nevezett szilárd vegyület, a kalcium-karbonát. Természetesen különböző külső hatások miatt az üledékréteg nem egyenletesen, hanem hepehupásan rakódott le, és azóta is a külső erők változtatják a formáit, a tengervíz visszahúzódása után leginkább a csapadék és a szél. Tokod szinte egész földterületének alapját ez a szóban forgó mészkő-üledékréteg alkotja, kisebb-nagyobb magasságokban. Az alacsonyabb felületen könnyen felhalmozódhatott a homok és a lösz, illetve a folyami üledék, amelyek igen fiatal, csupán néhány tízezer éves felszínformák. A magasabb mészkő-bérceken viszont ezek nem maradtak meg, így azok „csupaszok” maradtak. Ilyen csupaszon maradt mészkőtömb a Bajóti kő, illetve maga a Hegyeskő is. A bal oldalán lévő sziklarétegeken ma is gyönyörűen látni az évmilliókkal ezelőtt lerakódott üledékrétegeket. A Hegyeskő nevének eredete egyértelmű, évszázadok óta magasodik a sziklabérc történelmi településünk fölé. Sok-sok évig gazos, mezős, cserjés illetve csupasz mészkőtömb volt. Az 1950-es években kezdődött meg a fenyőfák telepítése többek között ide is, ezzel alakították ki (mesterségesen) a Hegyeskő mai arculatát. Alig magasabb 300 méternél, mégis belátni a 30-40 kilométeres körzetét. A csúcs alatt néhány méterrel kettő darab rövid barlangot is találhatunk. A hegy mind falunk, mind a Hegyeskő iskola jelképe lett. A Hegyeskő közelében halad el az országos Kéktúra útvonala, de akár egy délutáni kirándulás keretében is megtekinthető Tokod legmagasabb pontja, a maga káprázatos 360 fokos panorámájával.