Augusztus 3-án, vasárnap emlékeztünk meg a Dorogi-szénmedence legnagyobb bányaszerencsétlenségének, az 1942. július 31-én az Erzsébet-aknában bekövetkezett sújtólégrobbanásnak az áldozatairól.

 

A reggeli szentmisét Kardos Mihály atya celebrálta, majd a Szent Márton-templom mellett, a bányakatasztrófák emlékművénél folytatódott az esemény. Kordik Szabolcs, a megemlékezés moderátora elmondta: kisgyermekként bele sem gondolt, milyen veszélyeket rejtett a régi bányákban rejlő mélység és sötétség. 1942. július 31-én, 83 évvel ezelőtt 51 bányász lett áldozata ennek a sötétség rejtette veszélynek.

 

Az emlékezők Szladik Tibor zenetanár vezetésével elénekelték a Himnuszt, majd Bánhidi László polgármester köszöntötte többek között Erős Gábor országgyűlési képviselőt, Bánhidi Józsefet, a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnökét, Kardos Mihályt, valamint Soós József, Pánczél Mihály és Tóth Tivadar korábbi polgármestereket. Elmondta, hogy Tokodon minden évben augusztus első vasárnapján hajtanak fejet a bányászhősök, bányászfelmenők emléke előtt, hiszen 83 évvel ezelőtt a tragédiát követő első augusztusi vasárnapon vettek végső búcsút a sújtólégrobbanás áldozataitól.

 

Bánhidi László meglátása szerint, a tokodiaknak tisztában kell lenniük azzal is, hogy valójában mit köszönhetünk a bányászoknak, és a bányászatnak, hiszen a település 1880-as évektől kezdve jelentős fejlődésen ment keresztül. Hozzátette: a bányászok hősiessége, áldozatkészsége és kitartása mindannyiunk előtt példaként áll.

 

Bánhidi József kijelentette: 2025-ben is kegyelettel és tisztelettel kell emlékeznünk azokra, akik az életüket áldozták fel a természettel való küzdelem során, akik a mindennapi megélhetésükért, boldogulásukért, családjuk fenntartásáért dolgoztak. Azokat sem szabad elfelejteni, akiknek nevei elsősorban az árván maradt családok szívében, de méltóképpen az utókor számára az emlékművekbe vésve mindörökké megmarad. Elmondta, hogy a 83 évvel ezelőtti katasztrófa áldozatai egyaránt szerették a családjaikat, a munkájukat és nem gondolták, hogy életük utolsó műszakjára jelentkeznek azon a nyári napon. Megköszönte az önkormányzatnak, az egyházközségnek és a szervezőknek, hogy évről évre lehetőséget biztosítanak a méltó megemlékezésre.

 

A beszédek után a Tokodi Hegyeskő Általános Iskola volt diákjának, Buzer Tamarának előadásában hangzott el az Emlékezés Tokod Hőseire című vers, majd az emlékezők együtt imádkoztak Szent Borbálához.

 

A szobornál elsőként Bánhidi László és Erős Gábor hajtott fejet, ahol elhelyezték az önkormányzat, a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány, az Együtt Tokodért Egyesület, a Tokodi Gazdakör, a Tokodi Csillagfény Mazsorett csoport, a Faluközösségi Egyesület, a Tokodi Szent Márton Karitász csoport, az Őszirózsa Nyugdíjasklub, a Barátság Nyugdíjas Klub, a Tokodi Polgárőr Egyesület és a Tokod Önkéntes Tűzoltó Egyesület koszorúit.

 

 

A jelenlévők végül elénekelték a Bányász Himnuszt, majd a Kék Nefelejcs Nótakör vezetésével a Tokodi Himnuszt. Köszönjük mindenkinek, hogy jelenlétükkel megtisztelték megemlékezésünket!